Kinek jó ez?
A Magyar Nemzet a keddi cikkében közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legfrissebb adatait, melyek szerint a program 2013-as indulásától idén augusztus végéig kötvényvásárlás útján 2727 külföldi szerzett letelepedési jogosultságot, míg családegyesítés címszóval további 4832-en kaptak végleges letelepedési engedélyt – a programon keresztül tehát összesen 7559-en jutottak hozzá. A lap cikke szerint további 417 kérelem állt elbírálás alatt a vizsgálat idején. A letelepedők közül 650-en kaptak tartózkodási engedélyt úgy, hogy nem kérvényezték a magasabb szintű letelepedési engedély kiváltását.
(A számok meglehetősen nagy mértékben ellentmondanak Pintér Sándor korábbi szavainak, a belügyminiszter szeptemberben képviselői kérdésre válaszolva ugyanis azt mondta, nemzetgazdasági érdekre hivatkozva augusztus közepéig közel 18 ezer bevándorló kapott letelepedési, illetve tartózkodási engedélyt.)
A program 2013-as indulásakor nehezen indult be, ám mióta a piaci hozamok változtak, egyre több vállalkozó döntött úgy, hogy magyar letelepedési kötvényt vásárol.
Kik veszik a kötvényt?
A friss adatok szerint a több mint hétezer engedélyhez jutott külföldi állampolgárból 6405-en kínaiak voltak, őket követik az oroszok 497 fővel, de kötvényt vásárolt 74 pakisztáni, 64 iráni, 51 iraki, valamint 50-50 szír és ukrán állampolgár is. 47-en kaptak letelepedési engedélyt Libanonból, 30-an Törökországból, 24-en Jordániából és Tunéziából, 23-an Egyiptomból és Kazahsztánból, 18-an Szaúd-Arábiából és 14-en Algériából.
A letelepedési kötvényt 2012 végén Rogán Antal találta ki, aki abban bízott, hogy a gazdag, de az EU-ba nehezen bejutó emberek ki- és beutazását megkönnyítsék, mert ettől azt várta, hogy az említett befektetők ezáltal munkahelyteremtő beruházásokat hajtanak majd végre Magyarországon. Legalábbis a hivatalos indoklás szerint. Létrehozták hát a letelepedési kötvényt, melyet a külföldi állampolgárok 250 ezer euróért vásárolhattak meg (2015-ben ezt az összeget 300 ezerre emelték). Ennek fejében magyar tartózkodási engedélyt, majd fél év múlva letelepedési engedélyt kapnak, amivel szabadon mozoghatnak az Európai Unióban.
De kinek jó ez igazán?
A kötvényeket azonban nem a magyar államtól lehet megvásárolni, hanem az erre a célra létrehozott közvetítő cégeken keresztül. Hét közvetítőt bíztak meg a feladattal, akik között – hogy ne versenyezzenek egymással – felosztották a régiókat, ahol értékesíthetik a kötvényeket. A verseny kizárása is meglepő fordulat, amennyiben a bevétel maximalizálása a cél, az viszont még inkább az, hogy mennyit kaszálhatnak az érintett vállalkozások a kötvényeladással. A magáncégek ugyanis a kezdeti 250 ezer euró helyett 221 ezer euróért vásárolták a kamatmentes kötvényeket az államtól, melyek teljes árát az ötéves futamidő lejártával az állam téríti meg a befektetők felé, a különbözet tehát a közvetítők tiszta nyeresége. Az állam ezáltal automatikusan bukott az üzleten, a két szám közti különbség ugyanis a kamatmentesség ellenére azt jelentette, mintha ötéves, évi 2,5 százalékot hozó euró államkötvényt bocsátana ki, miközben a piacon ezt 2 százalék körüli hozammal is megtehette volna. Ráadásul ezen felül a közvetítők még maguk is elkérnek az ügyintézésért jellemzően 40-60 ezer eurót, így ügyfelenként akár 100 ezer euró körüli nyereséget is realizálhatnak.
A program indulása óta a cégek több mint százmilliárdos bevételre tettek szert, miközben a magyar gazdaság a pénz ezen részéből semmit sem profitált. Már csak azért sem, mert az említett cégek offshore hátterűek, adóparadicsomokban jegyezték be őket. A máskor az offshore-lovagok ellen szavakban harcoló kormány szerint ezzel semmi probléma sincs, mivel a közvetítők tulajdonosai ismertek, ráadásul Rogán Antal szerint – aki maga javasolta a feladatra a cégek többségét, majd az általa vezetett gazdasági bizottság bólintott rájuk – “komoly emberek”, “megnyugtató nevek”. 2015-ben a Gazdasági bizottság a HVG kérésére kiadta, kik álltak akkor a közvetítő cégek mögött.
- A Szingapúrban bejegyzett Euro-Asia Investment Management tulajdonosa a volt SZDSZ-es képviselő és főrabbi, a 2010-ben elhunyt Raj Tamás fia, Raj Rafael.
- A ciprusi Innozone Holdingot Földvári Gábor birtokolja, aki számos magyarországi cég tulajdonosa vagy vezetője
- Magyar a tulajdonosa a máltai Discus Holdingsnak is, igazgatója pedig Zsoldos János Demeter, aki Orbánhoz, Áderhez vagy Simicskához hasonlóan Bibó-kollégiumos diák volt.
- A Hungary State Special Debt Fund egyik gazdája Boros Attila, aki egykor a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt.
A Magyar Nemzet idén szeptemberben azt is megtudta, hogy az egyetlen nem offshore-hátterű kötvényeket forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina Rogán Antal egyetemi társa volt, akivel a mai napig tartja a kapcsolatot a miniszter, ők a területi felosztás szerint az Egyesült Arab Emírségekben kötik az üzleteket.
Bármennyire is “nyugodt” egyébként Rogán, a papírokon szereplő nevek ellenére az offshore cégek valódi tulajdonosai könnyen rejtve maradhatnak, hiszen épp ez a cégforma egyik lényege. (Nyugodtsága tán épp ennek köszönhető.)
A gyanús, és több mint százmilliárd forintot kaszáló offshore-cégek azt mondják, azért van szükség rájuk, mert kapcsolataik révén ők tudnak befektetői találkozókat szervezni, reklámozni a kötvényeket és ügyfeleket szerezni. Hogy valóban megér-e ez súlyos tízmilliárdokat, erősen kérdéses, ám egy-egy reklám híre már a magyar sajtóig is eljutott. Szeptemberben derült ki, hogy a New African című magazinbanhirdették a kötvényeket. Néhány oldallal arrébb megszólalt a lapban Garamvölgyi Balázs tiszteletbeli bahreini magyar konzul is, aki Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatásánál is jelen volt, mikor a helyi energiaügyi miniszterrel találkoztak. Garamvölgyi elmondta: a jelentkezők mindössze egy hónapon belül hozzájuthatnak az állandó tartózkodási engedélyhez, tehát már azt sem kell kivárniuk, hogy megkapják a korábban kötelező fél évre szóló átmeneti engedélyt, és az sincs megszabva, hogy mennyi időt kell az országban tölteniük, sőt, ingatlannal sem kell rendelkezniük.
A Garamvölgyi által bejegyzett EBP magyarországi elérhetősége ráadásul azonos azzal az Arton Capital Hungary-ével, melynek – mint írtuk – Rogán egykori egyetemi társa a hivatalos magyar tulajdonosa. Garamvölgyi az esettel kapcsolatban azt mondta, ő csupán egy információs portált jegyzett be, mellyel segíteni akart az Artonnak. Nem tagadta, jutalékot kap a cégtől a megszerzett ügyfelekért. A konzul így két oldalról is benne van a bizniszben: a magyar állam képviselőjeként népszerűsíti a programot, majd az EBP képviselőjeként pénzt is vesz fel az ügyfelek után.
Orbán Viktor október elején a parlamentben a kritikákkal mit sem törődve azt mondta: a letelepedési kötvények értékesítése egy Európában ismert biztonságos és sikeres rendszer, ami pénzt hoz az országnak.
A törvényt anno benyújtó, az offshore cégeket javasló, majd az általa vezetett gazdasági bizottsággal elfogadtató és azokkal kapcsolatban álló Rogán Antal Apáti István jobbikos képviselő arra vonatkozó kérdésére, hogy lehet-e köze a vagyonnyilatkozata alapján nem kigazdálkodható luxuséletmódjának a kötvények körüli gyanús ügyekhez, a miniszter nem volt hajlandó választ adni.
Forrás:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: