A Szent Korona Országában.

Józan ésszel nézzünk szembe azzal, hogy a „létbiztonság és tisztes megélhetés” nem lehet azonos a nyugati társadalmak pazarló, fenntarthatatlan életmódjával.

Évekkel ezelőtt Németországban tartottak egy Észak-Dél konferenciát, ahol szakértők és politikusok tárgyaltak arról, hogyan lehetne a Földön „a nyomort enyhíteni” ( Megszüntetéséről szó sincs!)

A német tévé tudósított az eseményről, aminek során megszólítottak egy iráni újságírónőt.

Amikor a riporter föltette a szokásos, semmitmondó kérdéseket, az újságírónő visszakérdezett: „Tudja-e ön, hogy mennyi kőolajat, gázt, acélt és szenet használ föl évente egy német állampolgár?” Ahogy ez lenni szokott, a riporter nem tudta.

A hölgy megmondta neki. Aztán így folytatta: „Mára a műhold tévé és az amerikai filmek révén ezt a fajta jólétet az egész világ megismerte.

Ma már egy iráni és egy kínai polgár is, sőt a Föld minden lakója ugyanolyan jól szeretne élni, mint a németek.

Szorozza meg a német fogyasztást, hogy az USA-t ne is említsük, az emberiség létszámával és válaszoljon: van-e a Földön annyi olaj, annyi gáz, annyi acél és annyi szén? Ugye nincs?

Akkor miről beszélünk?” Még hozzátehette volna: van-e annyi levegő és víz? Le kell tehát szögeznünk: elmúlt az az idő, amikor még lehetett a filmekből ismert ún. amerikai típusú „fogyasztói” jólétről álmodozni.

Az ottani tékozló fogyasztás jelenlegi szintje, ha folytatódik, még akkor is elpusztítja a földi életet, ha csak egyetlen országban, az USA-ban valósult is meg.

A valódi gond Magyarországon: a nyilván sem tartott mértékű munkanyélsülékég, 3 millió de talán még ennél is több, teljes nyomorban élő ember, a fennmaradáshoz nem elegendő születésszám, milliók számára az egészségügy magánosítása és üzletté tétele miatt az ellátásból való kiszorulásának, és a nyugdíj nélküli idős kornak a fenyegetése de még annak a veszélye is, hogy a jelenlegi Orbán kormány kitolta a nyugdíj korhatárt 63-65-re ám de ez korán sem biztos, hogy nem-e lesz magosabb a jövőben. Továbbá a hajléktalanok félelmetes tömegek növelése, abból az okból kifolyólag is, hogy a kilakoltatások száma a 20015-20016 évben, havi bontásban 393-ről 527-re növekedett és ennek még nincs vége.

Nagyon nagy feladat az elszegényedés mielőbbi megállítása és a nyomor felszámolása. Többek-közt ez a legsúlyosabb ok, ami miatt sokan elhagyják az országon.

A fiatalok nem érzik azt, hogy a jövőjük biztosítva lenne itthon ezért elsősorban külföldön keresnek egzisztenciát, másrészt pedig, az is nagy probléma, hogy Banki-kölcsönök igénybe vétele nélkül nem is nagyon van lehetőségük saját ingatlanhoz jutni.

A globalista rendszer eleve az eladósítás módszerivel szippantatta magához a családokat, a vállalatokat és a nemzetek életét.

Magyarországon nem azt kell ígérni, hogy kétszeresére növekszik a gépkocsik száma hanem annál inkább a legsürgetőbb feladat a további elszegényedés megállítása és a nyomor felszámolása.

Ezt pedig úgy megy, ha nem a nemzetközi versenyképességünk fokozása, hanem belső erőforrásaink felhasználásával a hazai alapellátás javítása kellene, hogy legyen a kormány céljai között elsődleges célként a most -ban, ezzel is csökkentve a magyarok külföldre való távozásukat.

Egy kétkezi dolgozó a társasági élet iránti igényét ne csak a kocsmában elégíthesse ki, ifjúságunk a teljes kilátástalanság miatt ne az italban és a drogokban keressen feledést, örömét ne a másságban és cinizmusban, hanem a hitben, reményben és a szeretettben, a munkában, a kultúrában, a tudományban, a szépségben, és mindenekelőtt az egészséges, jövőről gondoskodó „családos” családi életben lelje fel.

Jelenleg a kormányunk de nem csak ö, hanem az elődei sem igen törődtek azzal, hogy a nép fontosnak és értékesnek érezze magát.

Az ember azt gondolhatná, hogy a politikusainknak, annyi a tennivalója, hogy már nem is igen jut ideje arra gondolni, jól esne-e a népnek ha ö is számítana valamit, hogy értékes, hogy különleges.

Ezek-után felmerül a kérdés vajon lesz-e a jövőben olyan politikai párt, olyan vezér egyéniség a politikai szférában, akinek lényegében sokkal fontosabb az ember maga, mint a saját hatalma, a rangja, a meggazdagodása?

Én Blogger vagyok és marketing üzleti tanácsadó, akinek tapasztalatai az életből származnak hiszen számtalan ember típussal volt dolgom.

Mindegyik ember típus: egyediség, egyéniség és különleges a maga módján, éppen ezért, arra a következtetésre jutottam, hogy a jó vezető megmutatja követőinek mit, hogyan kell csinálni, sőt sokkal inkább kiveszi a részét a feladatokból, mint azokkal szemben, akiktől elvárja, követeli, a teljesítményt.

Egy jó vezető nem gőgös és nem hordja fent az orrát, nem lenéző, és nem lekezelő, azokkal szemben, akik a kezei alatt vannak, hanem alázatos, tisztelettudó, becsületes, tisztességes, és példamutató.

Egy igazi vezéregyéniség, abban leli örömét, hogy ha: elsőként a követőinek, a benne hívőknek, a benne megbízóknak megy jól a sorsa s csak azután a vezérnek elvégre a vezér boldogsága a nyugalma és a sikere a tekintélye a követőiből, a benne hívőiből keletkezik nem pedig fordítva.

Egy igazi vezér egyéniség tudja, hogy a benne bízók, az öt követők szemei rajta vannak és figyelik öt, ezért a vezér igyekszik, olyan példával, olyan életmóddal szolgálni, ami követhető, ami lemásolható, ami termékeny.

Egy igazi vezér egyéniség érdekei a csapat építés és annak megtartása a cél hiszen egy egészséges csapat, legyen az bármilyen nagy vagy kicsi csak, akkor válik erőssé és aktívvá, ha a nyereség közös, a jó lét egységes, az egészség megtartható.

Ebből mi következik?

Nos az én érzéseim, és tapasztalataim szerint, a vezérnek figyelnie kell a népére. Figyelnie kell, hogy lássa mindenki lépést tud e tartani a haladásban, a növekedésben.

Nem szabad tehát a csapatot jobban megterhelni annál mint, amit elbír, vagyis a vezérnek ügyelnie kell, hogy a harmónia állandóan jelen legyen minden tekintetben de elsősorban szellemileg s csak azután fizikailag nyilvánuljon meg.

Mert a test a fizikai test az anyag, képtelen szellem nélkül létezni, s ha szétválasztjuk a testet szellemétől a test elhal, miképpen egy csapat, illetve egy egész nemzet is kihalhat szellem (spirituális) lényétől megfosztva.

Egy igazi vezér táplálja csapatát, tudással, értelemmel, miközben ö maga és állandóan gyarapítja a tudását ismereteit hiszen ismernie kell az utat, mutatnia kell az irányt a cél-felé vezető lehetőleg legbiztonságosabb vonalát, abban a formában, hogy a vezér van elől az élen és a követői az ö nyomdokaiban.

A vezér törekszik a csapatának testi és szellemi frissesség jelenlétére hiszen ez a hajtóereje a haladásnak, a növekedésnek.

Ezt politikai értelemben lefordítva annyit jelent? „REND”

Rend az életben, rend az egészségügyben, rend az oktatásban, rend a gazdaságban, rend a pénzügyekben, rend a politikában.

A természetes rend megvalósítása, melyben a gazdasági tevékenységnek nem az a célja, hogy a

„legügyesebbek” a nagy többség rovására meggazdagodjanak, hanem a létbiztonság és harmónia mindenki számára; harmónia az egyének és a közösségek között, harmónia a természeti környezettel.

Jogrendje a természetjognak van alárendelve, amely semmilyen népszavazással vagy diktátummal nem érvényteleníthető.

Ennek a magyar történelemben kialakult alrendszere a Szentkorona-tan, amely-ennek megfelelően-ugyancsak fölötte áll az emberi akaratnak; mint klasszikus megfogalmazásban:-„Sem választott, sem kinevezett hatalom nem határozhatja meg, sem a hatalomnak, sem a népnek a Szent Koronához való viszonyát”.

A természetes társadalom erkölcse a szeretet-erkölcs, amely közös csaknem minden ősi vallásban, de a legtisztább, legkövetkezetesebb az Evangéliumban olvasható Krisztusi megfogalmazása.

A természetes társadalmi rend-középpontjában a természetes gazdasági renddel: – nagy mértékben érvényesíti a társadalmi igazságosságot, azaz-az élet jogán rászorulókon kívül- mindenkinél a társadalmilag hasznos teljesítményhez köti a javakból való részesedést; megszünteti az erőforrásokhoz erkölcstelen előnyök révén való hozzáférést, azaz kiküszöböli a kizsákmányolást;

– mindenki számára létbiztonságot teremt,

– kiegyensúlyozza a közösségi és az egyéni érdekeket;

• megvalósítja és fenntartja az anyagi fogyasztás tisztes szintjét, összhangban a Földanya eltartó-képességével;

  -megvalósítja és fenntartja az egyéni és közösségi önrendelkezés-a szabadság-anyagi alapjait.