A hamis pártállami rendszerváltás során először a nemzeti közvagyonunkat verték dobra, majd a lakosság kifosztásába kezdtek, mert kiderült, hogy Magyarország legnagyobb egy tömbben lévő vagyona az az ingatlan-állomány.
Azért kellett a kölcsön-rendszert úgy alakítani az állam és a bankok szövetségével, hogy visszafizethetetlenig emelkedjenek a törlesztő részletek.
Ausztriában és több nyugat-európai országban devizahitel bűncselekmény miatt bankárok és politikusok kerültek börtönbe, így ott sokkal nagyobb a visszatartó erő.
Nálunk viszont annak sincs következménye, ha emberek százezreit, immáron millióit taszítják szolgasorba.
A több száz százalékkal megemelkedő tőketartozás önmagában törvénytelen, hiszen a tőkének a hitelfizetés során egyetlen fillérrel sem szabadna növekednie.
Ehhez képest felszorozzák és a tőketartozáshoz írják a kezelési költséget, az eljárási költséget, a kimutatási költséget, a postaköltséget és minden egyéb tételt.
A magyar nép rabságban él, a Kárpát-haza maradék 93 ezer négyzetkilométerén lágerországot működtetnek.
Ebben a rendszerben a parlamenti politikusok egyszerre játsszák a fegyőr és a pojáca szerepét.
Féken tartják saját becsapott választóikat, és közben mulattatják is őket az egymással folytatott bal-jobb ellentétekkel, vagy ami ennél ádázabb: az úgynevezett jobboldalon kibékíthetetlen ellentét mutatkozik két parlamenti párt között, mely közül egyiknek sincs köze a történelmi magyar nemzethez. Rabtartóink a Kárpát-medence kiürítésére törekednek, e folyamatnak része a pártokrácia uralma.
A 2018-as országgyűlési választásokon törvény gondoskodik arról, hogy III/III-as ügynökökre, spiclikre, besúgókra, izraeli állampolgárokra úgy szavazzanak a választók, hogy semmit nem tudnak a jelöltek valódi múltjáról.
Ez a feltétele a devizahitel csalássorozat folytatásának. A Korrupcióellenes Liga számára javaslom, hogy fogalmazzuk meg a nemzeti minimumot érdekeink közös képviselete érdekében.
Ebben ne csak az legyen benne, hogy minden devizahiteles szervezet, párt és civil-tömörülés, vagy csatlakozó magánszemély vállalja a közös fellépést a deviza-csalássorozat törvénytelenségének kimondásában, hanem azt is tegyük hozzá, hogy az országgyűlési képviselőknél megszokott ügynökmúltat és idegen állampolgárságot elutasítjuk.
Nekem a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökeként egyébként is vállalásom az, hogy csak tisztességes magyar emberek jelölését támogatom, így nem esik nehezemre, ha ezt a követelményt a devizahiteles szervezetek számára is tárgyalási alappá tesszük.
Az elmúlt hónapokban igyekeztem tájékozódni devizahiteles körökben, és döbbenten tapasztaltam, hogy a legtöbb belső ellentét, ami akadályozza az összefogást és a közös fellépést, éppen abból ered, hogy a különböző szervezetek vezetői más-más politikai érdekkör mentén szerveződnek, és nem tartják magukra nézve alapfeltételnek a tisztességes emberi múlt követelményét.
Kérek mindenkit: utasítsuk el közösen az újonnan alakuló választási pártok törekvéseit.
Ezek a szervezetek a devizahitelesek nyomorát és népes táborát saját céljaikra kívánják kihasználni. Nem létező táboruk helyett devizahitelesek tömegeit mutatják föl tagságként, ám érdemben semmit nem tesznek. 2018-ra a devizahitel csalássorozat a legfőbb oka lett a magyar történelem legsúlyosabb kivándorlás-hullámának. Immáron több mint egymillió magyart űztek el szülőföldjéről, és ha a jelenlegi kormányzat vagy annak ellenzéke marad hatalmon, a következő ciklusban ez a szám megkétszereződhet.
Ne fogadjuk el a program- és múlt-nélküli új pártok jelentkezését, ne higgyünk kölcsönvett gondolataiknak.
Nincs mögöttük meggyőződés, csak hatalomvágy. Legjobban akkor képes egy párt bizonyítani alkalmasságát, ha nem önérdekét helyezi az első helyre, hanem a nemzet érdekét.
A nemzetnek az az érdeke, hogy a parlamenti elit mindenestől üzenetet kapjon: Ez így tovább nem mehet!
Az üzenet csak kívülről érkezhet, de nem egy párttól, és nem egy civil szervezettől, hanem 400 párt és több ezer szervezet összefogásával.
Ezért javaslom a devizahiteles szervezeteknek, hogy tegyék félre az egymás közötti ellentéteket, a személyes meggyőződésből, esetenként szektás összetartásból eredő elkülönülést.
A MIÉP nem kíván vezető szerepet betölteni ebben a szerveződésben, csak ugyanolyan jogokat kér, mint amit közülünk a legkisebbnek is megadunk.
Az egyenlő jog a Korrupciós Liga élére közösen választott vezetőt jelent, aki képes mindannyiunk nevében a média nyilvánossága előtt megjeleníteni alapérdekeinket.
Ehhez tisztáznunk kell, mi a legfontosabb kérdés és követelés.
Látszólag az utolsó percben vagyunk, alig nyolcvan nappal a választások előtt, amikor a nemzet sorsa újabb négy évre eldől.
Szeretném emlékeztetni a tisztelt egybegyűlteket arra, hogy a mai kommunikációs lehetőségekkel akár egy Interneten elindított mozgalom is képes komoly ellenfelet támasztani a kormányzatnak.
Miért ne lehetne ilyen a devizahitelesek összefogása a nem devizahitelesekkel, akiknek többsége már érti, hogy ez a csalássorozat mindannyiunk kifosztására történt.
Akinek ma nincs hiteltartozása, az holnapra akár egy befizetetlen számla, vagy adminisztratív tévedés miatt is kerülhet hasonló helyzetbe.
A rab ország minden polgára rab, függetlenül attól, hogy milyen ítéletet róttak ki rá.
Javaslom, hogy először állapítsuk meg bajaink közös forrását, azaz állítsunk föl diagnózist, de ne százoldalas tanulmányban, hanem néhány szavas tömörséggel.
Utána jöhet a terápia, a megoldási javaslat. Fontos alap a közös nevező: ki kell mondanunk, a devizahitelek mögött nem volt érdemi devizamozgás, tehát döntően deviza-elszámolású hitelekről beszélünk.
Ha a banki termék mögött nem volt devizamozgás, akkor az egész csak egy elszámolási csalás, ami miatt a sok ezer öngyilkos, a sok százezer megbetegedés és elvett otthon, a több millió sérült magyar ember túlságosan nagy ár.
Ha mindezt nem mondjuk ki, folytatódik a csalás, és a mi összejöveteleink is a kifosztóink érdekeit fogják szolgálni.
Ezért azt javaslom, kezdeményezzünk közösen büntető-feljelentést az elkövetők ellen.
Nem volt deviza, nincs minek az árfolyamát kifizetni, mégis milliárdokat loptak el a magyar emberektől. Bűnszövetségben, megtévesztéssel, előre megfontoltan, állami segédlettel történt mindez.
Az első számú felelősök a politikusok, akiknek a közreműködésével, a cinkos hallgatásával mindez megtörténhetett.
Mondjuk ki: a devizahitel csalássorozat tömeggyilkosságként működik a mai napig, és áldozatainak számát senki nem tudja pontosan megbecsülni.
Az állam minden információ birtokában elhallgatja és meghamisítja a tényeket.
Köreinkben ismert tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank a forintosítás napján 8 milliárd eurót adott el a kereskedelmi bankoknak, azaz nem devizahitelek forintosítása, hanem a forinthitelek devizásítása történt azon a napon.
Az Európai Központi Banknak alárendelt Magyar Nemzeti Bank nem a mi érdekeinket védte, hanem kiszolgáltatta a magyar népet a gyarmatosítóknak, és közben még jól meg is gazdagodva saját családi és baráti körét stafírozta ki a devizahitelesektől elcsalt milliárdokkal.
Mindezért személyi felelősség terheli Matolcsy György bankelnököt és a vele együttműködő állami vezetőket.
Orbán Viktor miniszterelnök kettős szerepet játszik, amikor az Európai Unióban mindent megszavaz, miközben itthon látványosan EU-ellenes kampányt folytat.
Ebbe a körbe tartozik a migráns-kérdés kezelése, hiszen a hazai családsegítő szolgálatoktól a terrorelhárítókig minden szervezet titkosan működik közre a betelepítésben.
Sokkal nagyobb arányról van szó, mint ami egy elejtett államtitkári félmondat nyomán több mint 1200 iszlám titkos befogadásáról szól.
Valójában a migráns invázió milliós nagyságrendjéhez igazodva folyik az előkészület, fogadótáborok, lakások lakókörzetek és lakótelepek felállítására. Minderről a nyilvánosság semmit nem tudhat, ám a jó magyar emberek pontosan tájékoztatnak bennünket.
Az Európai Unió pénzeinek lehívása és annak magáncélú felhasználása, a korrupció azért zajlik ilyen nagy ütemben, mert a titkos előkészítés úgy a hatalom megtartása, mint átadása esetén Magyarország őshonos népe számára végveszedelmet jelent.
A hatalmon lévő politikusok számára egy migráns szavazata ugyanannyit ér, mint egy magyar emberé, ezért az elűzött, tönkre tett, öngyilkosságba kergetett és szülőföldjén devizahitelezéssel is tömegesen irtott magyarsággal szemben a lakosságcsere üzemi szinten zajlik.
Ez az oka az ostoba stadionépítésre fordított milliárdoknak, amit az oktatástól és az egészségügytől vonnak el.
Az unió minden olyan programot támogat, ami látványos külsőségek mellett nem a magyarság érdekeit szolgálja.
Egy rendkívüli állapot esetén pedig ezek a stadionok laktanyaként, börtönként és akár haláltáborként is szolgálhatnak.
Miközben a nem létező devizahitelezés kérdésével foglalkozunk, a kormányzat a Soros György elleni kampányra teszi föl minden erejét, pénzét, politikai hitelességét.
Az a kormányzat teszi ezt, amely önmagában is Soros-tákolmány, hiszen az ő pénzén tanultak, az ő politikai programját vitték egészen eddig, és most sem gondolják azt, hogy be kellene zárni a Budapest szívében működő Soros Egyetemet, és el kellene számoltatni a Soros-aktivistákat működtető civilszervezeteket.
Lássuk be, Soros egyik bandája küzd a másik ellen, és ehhez a küzdelemhez a magyar nép közreműködését várják bármely oldalon, hogy a végén demokráciát hirdessenek.
Semmi közünk nincs a Soros-aktivistákhoz, a Soros-politikusokhoz, a Soros-terv végrehajtóihoz.
A devizahitel csalássorozat önmagában is a Soros-terv része, tehát ha a kormányzat komolyan gondolja, azt onnan fogjuk tudni, hogy érvényteleníti az össze deviza-elszámolású hitelt, és a felvételkori árfolyamon számol el az érintettekkel.
Ennek hiányában a Soros-kutyák újabb ugatása minden televíziós választási reklám, minden országúton álló óriásplakát, minden politikai beszéd és nyilatkozat.
Idén ünnepeljük Mátyás király trónra lépésének 560. évfordulóját, és éppen ezen a héten történt, hogy a Duna jegén királlyá választották Hunyadi János kisebb fiát.
Mátyás király az igazságért élt, és a sírból hozta vissza Magyarországot.
Figyeljünk az évfordulóra, és ebben az évben tegyünk igazságot. Szokás mondani: meghalt Mátyás, oda az igazság!
Nekünk az élő Mátyás királyra, az időtlen magyar példaképre kell gondolnunk, amikor nem hagyjuk magunkat megosztani, amikor baráti jobbat nyújtunk minden szenvedő magyar embernek, civilszervezetnek, és politikai pártnak, amennyiben nem önmagáért, hanem nemzetünk megmaradásáért küzd.
Így legyen! MIÉP elnöke Nagy Tibor.
